Csík Dániel - A Digitális Krónikás

Donald Trump figyelmeztetett: a kontrollálatlan migráció veszélyessé teszi Párizst, Londont és Európát
Donald Trump október 19–20-án a Fehérházban a franciaországi zavargásokat migrációs problémának nevezte. A tüntetések megélhetési költségek és oktatás miatt indultak, de erőszakba, fosztogatásba torkolltak. Trump szerint Franciaországba olyan emberek érkeztek, akik „nem szeretik az országot, az épületeket, a művészetet”. Már évekkel ezelőtt figyelmeztette Macront: ha nem zárják le a határokat, Párizs „hamarosan muszlim város lesz”. Londonnal kapcsolatban is hasonló kritikát fogalmazott meg, Sadiq Khant „borzalmas” polgármesternek nevezve.

Általános üzenete: ha Európa nem zárja határait és nem távolítja el azokat, akik „gyűlölik az országukat”, „vége van”.

Az uniós migrációs paktum és Magyarország

Az EU a 2024-ben elfogadott Migrációs és Menekültügyi Paktum végrehajtását sürgeti minden tagállamban, így Magyarországon is, amelynek fő elemei 2026 júniusától alkalmazandók.
Közös határeljárásokat, gyorsabb visszaküldést és kötelező szolidaritást (áthelyezés, pénzügyi hozzájárulás vagy technikai segítség) ír elő. Magyarország, mind az Orbán-, mind a Magyar Péter-kormány alatt elutasítja a jelenlegi formát: nem nyújtott be végrehajtási tervet, és nem fogadja el a kvótákat vagy a pénzügyi megváltást. Csak technikai segítségnyújtást tart elfogadhatónak, feltételekkel. A szigorú határvédelmet fenntartja, miközben a korábbi bírósági ítéletekből eredő napi egymillió eurós bírság továbbra is terheli az országot.

Októberi hírek szerint a Tisza kormány november 1-jére várhatóan javaslatot mutat be az átültetésről, ez nagyjából másfél hét. Brüsszel segítséget kínál a szövegezésben.

Miért kudarcos a paktum?

A paktum a migrációs nyomást intézményesíti és elosztja, ahelyett hogy a külső határon állítaná meg. Ez pontosan az a megközelítés, amelyet Trump és a magyar kormány kudarcnak tart: nem oldja az integrációs nehézségeket és a biztonsági kockázatokat, csak szétteríti őket. Párizs, London és más nagyvárosok változása, valamint a zavargások már most mutatják a költségeket.

Magyarország 2015 óta a határvédelem és a kvóták elutasítása mellett áll, ezt a 2016-os népszavazás is megerősítette. A paktumhoz való csatlakozás a korábbi álláspont feladása, miközben az EU-ban is erősödik a szigorúbb határvédelem iránti igény.
A kulturális Európa megőrzése nem kötelező elosztáson, hanem a határok feletti ellenőrzésen múlik. A másfél hetes határidő előtt ez a döntés súlya: Magyarország érdeke a paktum jelenlegi formájának elutasítása és a szigorú határvédelem fenntartása marad, de a Bizottság szerint kötelező hazánkra nézve is a paktum elfogadása.

A politikai rendőrség, azaz a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal a DNS információkhoz, nyílvántartásokhoz is hozzá fog férni.
Szerintetek az új ÁVH-nak miért van szüksége ilyen információkhoz?

Az év kifejezése lassan ez lesz: “Nem erre szavaztunk…”

Pedig de, erre szavaztatok! Mi meg szóltunk időben!

A fellelhető információk szerint az új ÁVH (Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal) még mindig lasszóval keresi a nyomozóit, alkalmazottait.

A tegnap bejelentett rendvédelmiseknek járó “bérfejlesztés” viszont elmaradt a kívánatostól. De az ÁVH már plusz pótlékokat, szolgálati lakást is kínál a leendő nyomozóknak.
Lehet, hogy a rezsim most így akarja az ÁVH felé terelni a leendő dolgozóit, hogy minél hamarabb meglegyen a politikai rendőrség létszáma? Pénzzel csábítanák egy ideiglenes és sötét szervezetbe a csatlósokat?

A magyar rendőrök ennél többet érdemelnek!

Kiakadtak a rendvédelmi dolgozók, teljesen jogosan a ma bejelentett jövő évi “bérkorrekciók” okán.
Több szakmai csoportban a leszerelési hullámot jósolják az érintettek, mert “nem erre szavaztak”.
A magyar rendőrök ennél többet érdemelnek, ahogy erről már korábban is többször mondtam.

Ma sem voltak túlzottan sokan a Tiszaújvárosi vonaton.
“Nagy tapsot a miniszternek!”

Érdekes, hogy amikor nem volt Magyarországon külön egészségügyi minisztérium, akkor még a Covid alatt sem alakult ki olyan súlyos ellátási válság Budapest kórházaiban, mint most.
És még csak influenza járvány sincs most, mi lesz majd még ezután.
Hegedűs Zsolt vajon most is táncol?

Mi nem haldoklunk az EU-ban. Mi így élünk…

A nap hőse: Bede Zsolt
KibXszta a Tiszás provokátorokat a templomból.

A Kali Yuga tele van démonokkal, most már a templomainkra is vigyáznunk kell 🙏

Louis, I think this is the beginning of a beautiful friendship

Erich von Däniken megy a Tisza kormány köztévéjén, miközben a körülöttünk lévő országok forronganak, a Tisza kormány pedig napról napra, tégláról téglára hullik széjjel.

Találkozott Magyar Péter és Zelenszkíj.
Azt eddig is tudtuk, hogy Magyar Péter mélynövésű, de mellett Zelenszkíj még törpébb.
Mindig válaszd meg a barátaidat, hogy nagynak tűnj 😁

Miért veszélyes felvenni egy háborúban álló országot az EU-ba?

Magyar Péter még mindig azt a történetet meséli, hogy a csecsemőket védi az a törvény, amivel az LMBTQ lobbit engedte rá az oktatási intézményekre.
Egy jellemtelen figura az, aki nem vállalja a döntései súlyát, és a gyermekeket, a legkiszolgáltatottabbakat helyezi maga elé pajzsként, hogy elterelje a figyelmet a valódi dolgokról és döntésekről.

Vajon kinek kellenek a lipicai lovak, hogy visszaköveteli Pötyi a Királyi családtól?

Mindennapra jut egy nemzetközi konfliktus.
Most épp III Károlytól kéri vissza Magyar Péter az ajándékba kapott lipicai lovakat.
Ki az a bunkó paraszt, aki ajándékot visszakövetel?

NYÍLT LEVÉL
(Текст открытого письма на русском языке доступен ниже. / The English text of the open letter is available below.)

Tisztelt Jevgenyij Arnoldovics Sztanyiszlavov Nagykövet Úr! Tisztelt Oroszországi Föderáció Nagykövetsége!
Csík Dániel vagyok, magyar állampolgár, civil, aki politikai tisztséget nem visel, csupán közéleti kérdésekben nyilvánítok véleményt a nyilvánosságban, nemzeti, patrióta nézőpontból.

✉️ https://telegra.ph/Nyílt-levél-09-09

Amikor a perc emberéletet ért

A Tisza-kormány hetek óta azt sulykolja: az előző kabinet a járvány alatt túlárazottan, közbeszerzés nélkül vásárolt lélegeztetőgépeket a világjárvány alatt. A Külügyminisztérium feljelentést tett, Velkey György 15,5 milliárd forintos „túlárazást” emleget, Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter dokumentumokat kér, és a „halál kufárairól” beszél.

2020 tavaszán azonban nem békeidő volt. Takács Péter volt egészségügyi államtitkár a Parlamentben emlékeztetett rá: a világkereskedelem „teljesen megborult”, totális áruhiány és iszonyatos keresleti túlsúly alakult ki az orvosi eszközök terén. Azokért a gépekért, amelyek három hónappal korábban 10 ezer euróba kerültek, a járvány kitörése után 40–50–60 ezer eurót is fizettek. „Egymást ölték” a beszállítókért az országok. Aki hat év távlatából tendert követel egy olyan piacon, ahol a készletet már a reptéren elkapták, az a rendkívüli helyzetet keveri a hétköznappal.
A számok ismertek. A KKM 16 853 gépet szerzett be, országosan mintegy 19 ezret. Orbán Viktor akkor 7500–8000 egyidejű kapacitással számolt a legrosszabb forgatókönyvre; a kormány a biztonság kedvéért többre szerződött, mert a szállítás sem volt garantált.
Utólag könnyű raktárról és tárolási költségről beszélni. Akkor Olaszországban és New Yorkban már a folyosókon haltak meg emberek.

A történet pikantériája a mostani miniszter. Hegedűs Zsolt 2020 áprilisában a Magyar Orvosi Kamara Etikai Kollégiumának elnökeként koordinálta azt az ajánlást, amely éppen a lélegeztető- és intenzív kapacitás szűkösségére készült. A dokumentum szerint, ha két beteg kilátása azonos, véletlenszerű kiválasztással, sorsolással kell dönteni. A http://24.hu/ akkori cikkében ez így jelent meg: érmefeldobás, kő-papír-olló, gyufahúzás. Tehát akkor ő is abból indult ki: nincs elég eszköz, dönteni kell, ki él.

Most tagadja, hogy sorsolással döntöttek volna a betegek életéről, és azt kéri számon az Orbán-kormányon, hogy a gépeket drágábban, nem „tendereztetve” vette. A kérdés egyszerű. Ha 2020-ban tényleg kevés volt a gép, ahogy az etikai ajánlás feltételezte, akkor a vásárlás nem luxus volt, hanem kényszer. Ha pedig volt elég idő nyílt tenderre, minek készült a sorsolásos útmutató?

A közvetítői árréseket vizsgálni kell. A perceket azonban 2020-ban nem a sajtótájékoztatók, hanem a kórházi műszakok számolták.

Magyarország most üzent hadat Oroszországnak?

Orbán Anita külügyminiszter ma jelentette be, hogy kiutasítottak 10 Orosz diplomatát Magyarországról.

Biztos jó ötlet volt ez?

Hoppá!
Megszerezte volna Magyar Péter a Tropico 7-et megjelenés előtt?
Lehet ebből a méltán híres diktátor-ország építő szimulátorból tanul, de mivel bug-os a program, ezért a regnálása is tele van glitch-ekkel 😁

Okoskáék figyelmébe: a kép AI manipulált, csak egy geg

Steve Witkoff és Jared Kushner Moszkvában és Kijevben tárgyalt Trump megbízásából a háború lezárásáról

A Fehér Ház szerint „érdemi terveket” beszéltek meg a következő lépésekről, amelyeket heteken belül hozhatnak nyilvánosságra. A Financial Times forrásai szerint nem teljesen új konstrukciót, hanem korábbi békeokmányok frissített változatát vitték magukkal.

A fő vita továbbra is a Donbasz: Oroszország a még ukrán kézen lévő keleti területek átadását követeli, de Ukrajna ezt elutasítja. A küldöttek biztonsága miatt ideiglenes szünetet tartottak a fővárosok elleni csapásokban: Zelenszkij vállalta, hogy Ukrajna tartózkodik a moszkvai és orosz energetikai célpontok támadásától, Oroszország pedig három napra szüneteltette a kijevi csapásokat. Witkoffék vonattal érkeztek Kijevbe az Ukrán légtérzár miatt, ami 2022 februárja óta van érvényben.

Witkoff Kijevben „jelentős előrelépést” és „új ötleteket” említett, és magabiztosnak tűnt, hogy jó megoldás lesz, de mindkét félnek kompromisszumot kell kötnie. Kushner a közvetlen amerikai–orosz–ukrán formátumot szorgalmazta, és tartós békét, nem csak tűzszünetet akar. A következő hetekben újabb háromoldalú fordulót jelenthetnek be. Zelenszkij európai partnereket is bevonna; brit, francia és német nemzetbiztonsági tanácsadók már találkoztak.

Zelenszkij „nagyon tartalmasnak” nevezte a tárgyalásokat. Szóba került a területi kérdés, a biztonsági garanciák, Ukrajna jövője és egy háború utáni jóléti terv. A Donbaszról azt mondta: ez nem csak a Donbasz kérdése, hanem az egész háborúé, és vezetői szinten kell rendezni. Ukrajna nem kész feladni a még ukrán kézen lévő részeket. Nem bízik abban, hogy tél előtt véget ér a háború; ha folytatódik, légvédelemre, energetikai támogatásra és amerikai LNG-re számít. Tréfásan megjegyezte, hogy a vendégek „jobban működtek, mint a Patriot-rendszerek”.

A Kreml „hasznosnak, konstruktívnak és őszintének” nevezte a több mint háromórás találkozót. Putyin teljes bizalmát fejezte ki az amerikai közvetítésben, de ismét a „gyökérokok” kezeléséről beszélt (semlegesség, NATO-tagság kizárása, haderőkorlátozás, területi követelések). Oroszország a Donbasz teljes ellenőrzését követeli, és harctéri előnyére hivatkozik. Áttörésről a Kreml sem beszélt.

Megállapodás nem született még. Amerika újra asztalhoz akarja ültetni a feleket a tél előtt. Moszkva feltételei érdemben nem enyhültek, Kijev biztonsági garanciákat és a Donbasz feladásának elutasítását hangsúlyozza. A küldöttek „új ötletekről” beszéltek, de nyilvánosan nem részletezték őket. A következő hetek, esetleg az ENSZ-közgyűlés környéke mutathatja meg, van-e belőle valódi menetrend.

Nem megerősített források szerint az USA gazdasági együttműködési javaslatokat is tett: kölcsönös befektetéseket, nagyszabású infrastrukturális projekteket, akár Bering-szorosi alagutat, az első években több mint 2 billió dolláros potenciállal. A cél az volt, hogy Moszkvának előnyösebb legyen a háború befejezése, mint a folytatás. A forrás szerint Putyin alapvetően egyetértett a logikával, és hajlandó lenne a jelenlegi vonalaknál megállni, ha az úgynevezett Ukrajna végleg lemond az elveszett területekről, jogilag elismeri, hogy azokat sem katonai, sem politikai úton nem lehet visszafoglalni, és a megállapodást ENSZ-es nemzetközi jogi keretben rögzítik. A még ukrán kézen lévő Donbasz-részre pufferzónát javasolt, ahonnan az ukrán erők kivonulnak, de orosz egységek sem lépnek be, hasonló mechanizmust említett más régiók egyes területeire is. A zóna felett ENSZ-mandátumot, a területek felett orosz joghatóságot akart. Kijev azonban nem hajlandó végleg lemondani a területekről, a jogi garanciák a fő akadály. A megfigyelők szerint Putyin kompromisszumkészebbnek tűnt az illegitim ukrán elnöknél (akinek 2 éve már lejárt a mandátuma), de egyértelmű jogi garanciákat vár, hogy ne ismétlődjön meg az, hogy az ukrán hadsereg továbbra is a Donbasz civil lakosait és civil céélpontokat lője, ahogy tették 2014 óta napi szinten.

Súly alatt nősz fel,
ha nem hátrálsz meg soha, győz az akarat.

Magyar Péter nem jelentkezett vasárnap.
Sem egy élőzés, se kommentelgetés, semmi. Csak archív képek és semmit mondó bejegyzések, amit bárki írhatott a nevében. Vajon mi történhetett?

Európa most mer kicsi lenni